Tisztelt Hölgyem/Uram!

Május 18–19. között rendezzük meg tizenötödik alkalommal a hazai médiumok legjelentősebb és legnagyobb létszámú (1100-1200 fős) szakmai tanácskozását. Az idei eseményt a balatonfüredi Balaton Szabadidő és Konferenciaközpontban tartjuk, amelyre tisztelettel meghívjuk Önt és kedves kollégáit.

Jövendőmondók – Forradalmárok – Innovátorok – Korai befogadók (early adopterek ) – Kritikus tömeg, vagyis a hétköznapok. Az elmúlt 15 év Media Hungary konferenciáinak programjai tükrözték a média és a technológia párhuzamos fejlődését. Mint minden újdonságot, a médiapiac technikai, tartalmi, formátumbeli és üzleti innovációját is először a “jövendőmondók”, a “vizionáriusok” jósolták meg. Aztán a vízióból a “forradalmárok” kezei között prototípus lett, abból pedig sorozatgyártás, amelyet először az innovátorok, aztán az “early adopterek” (korai befogadók) kezdtek el alkalmazni. E 15 esztendő alatt rengeteg kütyü, újdonság, újítás, innováció szerepelt Tihanyban. Ezek többsége mára elérte a “piaci érettséget”, felhasználóinak száma pedig a “kritikus tömeget”.

Az idei konferencia mottója:

Kritikus tömegek

De a vizionáriusok agya már régen újabb forradalmi újításokon jár… A média demokratizálódása a kritikus tömeg elérésének eredményeként napjainkra mindinkább megvalósulni látszik. Az ezzel egy időben megjelenő számos technikai újdonság révén felaprózódott a média, az új médiumok felhasználói köre pedig már nehezebben éri el a kritikus tömeget, amihez pedig gazdasági érdekek fűződnek. Kinek mit jelent a „Kritikus tömeg”? Kinek hol van a „kritikus tömeg” fordulópontja? Lehet-e rá például képletet írni?

A “kritikus tömeg” relatív és többértelmű fogalom – a konferencia éppen e többértelműséget helyezi középpontba. Miközben egyre több infokommunikációs szolgáltatás és alkalmazás, technikai vagy tartalomipari innováció éri el a tömeges elterjedéshez szükséges „kritikus tömeget”, a médiát fogyasztó tömegek is egyre kritikusabbá válnak, egyre jobban megfontolják, hogy szűkre szabott szabadidejüket milyen típusú médiafogyasztásra szánják.  A „kritikus tömeg” elérése általában fordulópontot jelent, ám a leggondosabb üzleti tervezés mellett is lehetetlen precízen megmondani, hogy mikor (hány felhasználó,előfizető, néző, stb. elérésekor) következik be ez a fordulópont. Gondoljunk például a mobiltelefon példátlanul gyors elterjedésére, vagy egy-egy közösségi portál rakéta sebességű felívelésére – és esetenként hanyatlására. A konferencián hazai és külhoni elméleti kutatók és gyakorlati szakemberek segítségével igyekszünk megvizsgálni azokat a fordulópontokat (és az oda vezető utat), amelyek a médiában tartalmi, társadalmi, szabályozási, hirdetésivagy üzleti szempontból mélyreható változásokat eredményeztek vagy fognak eredményezni a közeli jövőben.

A média növekvő demokratizálódása és közösségivé válása, a médiafogyasztó napról napra bővülő visszacsatolási (és helyettesítési) lehetőségei, a saját és idegen tartalmak megosztási csatornáinak bősége mára komoly befolyással van a média-, a gazdasági, sőt, horribile dictu: a politikai hatalomra. Hogyan lehet a zsugorodó és egyre jobban polarizálódó médiavilágban életben maradni, nyereségesen működni? Hogyan változnak az üzleti moddelek a médiában, a hirdetési piacon, a nézettségmérésben, stb.? Az előfizetésen és a hirdetésen kívül milyen más bevételi forrásokat kell bevonni a fennmaradásért (működnek-e pl. az „ingyenesség” üzleti modelljei)? A “kritikus tömegre” nemcsak a műsorszolgáltatóknak, hanem az átviteli szolgáltatóknak,  terjesztőknek is szükségük van: ki profitál majd az analóg földi sugárzás lekapcsolásából? Hogyan alakul át a közszolgálatiság fogalma, tartalma és intézményrendszere? Mi történik a felügyeleti intézményekkel? Lesz-e konvergens hatóság? Átrajzolja-e a médiatérképet a földi digitális szolgáltatás elindulása? És a műsorterjesztési piacot?

Az idén minden eddiginél több külföldi előadót hívtunk meg, hogy tájékoztassanak minket a fejlődő médiáról és eszközeiről, és minden eddiginél több hazai kiválóság fogadta el felkérésünket, hogy a külföldi előadók által előrevetített újdonságokat segítsenek a hazai környezetre adaptálni (a szabályozástól az üzleti modellekig).

A programból kiemelve, a teljesség igénye nélkül:

A kritikus tömeg meghatározása és az exponenciális húzóerő – Médiainfláció – A tartalomterjesztés üzleti modelljei – Négy negyegyed, egy egész? De mit is jelent a közszolgálatíság? – Az ingyenesség túlérett gyümölcsei – A paranoid hatalom és a média – 2011.12.31.24.00 Kikapcsolja le az analóg adókat? – Sweet home. Miért éri meg itthon adózni? – Minél kevesebb a pénzed annál hatékonyabb a hirdetésed? – Leveszem, lelopom, leadom: A média szerzői jogi fóruma – Jön a felszabídító: Ipad és a kindl az új üzleti modellek szolgálatában –  A médiafogyasztás műveltsége – Szerepváltások: Élet a kampány után. – Celebgyárak, és egyéb médiatermékeket előállító cégek – Ki fizessen a tartalomért? – Csak a végeredmény számít: a hatékyonreklám ismérvei

A konferencia résztvevői elsősorban a hazai televízió- és rádiótársaságok valamint a sajtó vezetői, döntéshozói, a szakmai szervezetek képviselői, a reklám-, pr- és médiaügynökségek vezetői, a közvélemény-kutatók, jogi irodák munkatársai, kábelcsatornák üzemeltetői, a kormányzati intézmények és a pártok médiával foglalkozó szakpolitikusai, illetve hazai és multinacionális cégek, intézmények vezetői és kommunikációs szakemberei.

Az egyre gyakrabban érkező igénynek teret adva az idén bevezetjük az ún. nulladik napot a konferenciát megelőző napon, és egy online workshoppal várjuk az érdeklődőket. A szervezők a jubileumra való tekintettel azok számára, akik a 17–18-i éjszakát is velünk töltik, a 17-i éjszakai szállást és félpanziós ellátást kedvezményes áron biztosítják.

Online regisztráció itt

Tisztelettel ajánljuk figyelmébe a Media Hungary 2010 konferenciát, és természetesen várjuk észrevételeit, érdeklődését a fenti címeken és telefonszámokon.

Kérjük, tekintse át részletes programismertetőnket, és kísérje figyelemmel honlapunkat, amelyen megtalálja a még tovább bővülő programot.

Tisztelettel

Csermely Ákos